8.rész

Sziasztok! Meg is hoztam a következő részt! Nagyon örülők annak az egy feliratkozónak, és kommentelőnek! Részben neki is köszönhető ez a rész, mert a kommentjétől annyira feldobódtam, hogy muszáj volt írnom még egy részt! Úgyhogy itt is van, ez a rész neked íródott Kami!A 7.rész végét átírtam , úgyhogy ha te az első változatot olvastad akkor most olvasd el megint de csak a végét, mert csak azt írtam át. Jó olvasást pipáljatok iratkozzatok fel! N* 


Elnéztem abba az irányba ahonnan a hang jött és a bokrok közül előrontott egy vaddisznó, pontosabban az a vaddisznó amelyik megkergetett. Összehúztam a szemem és úgy figyeltem az alattam zajló eseményeket. A kis csapat felugrott, és a kis vadászkutya -amit eddig nem vettem észre- ugatni kezdett majd elmenekült be a susnyásba. Bátor kutya az már biztos. A vaddisznó Bob -mert, hogy így kereszteltem el- körbe-körbe futkározott és jól megkergette a fiúkat. Volt amelyik belement a vízbe ahová Bob nem követte és egy szőke aki szintén felmászott egy fára, de a többiek meg rohangáltak. Be kellet fognom a számat , hogy a jelenet láttán ne nevessek fel. Ami nehéz volt mert egyensúlyoznom is kellet a fán hogy le ne essek, viszont nem mertem hangosan nevetni mert valamelyik éles fülű még a végén észrevesz és annak nem lenne jó vége. Bob eltűnt az erdőben, és a fiúk kezdtek egy kicsit észhez térni. Úgyhogy itt az ideje, hogy lelépjek. Felültem az ágon és odamásztam a törzséhez, majd lassan elkezdtem ereszkedni. Puhán értem földet, körbe néztem, de nagyon senki nem figyelt rám. Megfordultam és futva visszaindultam. Amikor rátértem az ismerős ösvényre, felhúztam az orromat amikor megpillantottam a fámat. Még mindig véres volt amit ideje lenne végre letakarítani. Az oldalamhoz nyúltam, kipattintottam a flaskám tetejét majd erősen koncentrálni kezdtem, megmozgattam az ujjaimat,és egy fejméretű vízgömb emelkedett a levegőbe. A kezemet a fához irányítottam gyorsan, a vízgömb neki csapódott a törzsének és lemosott róla egy kis véres részt. Örömömben hogy sikerült valamit produkálnom egy nevetéssel koronáztam. Már nyúltam az oldalamhoz majd megint a fához közelítettem a kezem de semmi nem történt. Lenéztem az oldalamra, lenyúltam és kivettem a tartójából, és fejjel lefelé fordítottam. Pár csepp víz kicsepegett a száján de semmi több. Na ez is most fogy ki. Visszaraktam a helyére és felmásztam a kunyhómhoz. Beléptem az ajtón és meg is torpantam. A fiú eltűnt és hűlt helye maradt csak. Odamentem ahol feküdnie kellene. Körbefordultam és észrevettem a hiányosságokat. Jó pár holmim eltűnt például az étel, amit nagy nehézségek árán vadásztam le, a íjam, és nyilam is. A fenébe. Megkordult a gyomrom, és eszembe jutott, hogy ma  még nem is ettem valami sokat. teljesen lefoglalt a fiú gondozása. Megfordultam és elkezdtem lemászni. Az utolsó fokoknál tartottam amikor meguntam a mászást  és leugrottam. Dühösen értem földet, majd elindultam a tó irányába. Hogy mer meglopni, azok után amiket tettem érte, segítettem rajta, ápoltam és rengeteg időmet pazaroltam rá. Ahogy közeledtem a tó felé már csaknem beesteledett. A fiúk hálózsákokban aludták körbe a kialudt tábortüzüket. Egyik sem mozdult úgyhogy óvatosan beléptem a körbe és megnéztem az arcokat. Egyik sem hasonlított a fiúra, úgyhogy készültem kimenni a kis "körükből" és szerencsémre sikerült rálépnem egy kis ágra, Ami egy reccsenéssel ketté tört a lábam alatt.Behunytam a szemem és magamban átkoztam mindent. Óvatosan felemelem a lábam és körbe fordulok. Csak az egyik fiú fordult a másik oldalára, azon kívül nem mozdult egyik sem és valószínűleg még mindig alszanak. Szép lassan elsétálok, és a tisztás felé veszem az irányt. Közben folyton a környéket kutattam a tekintetemmel hátha meglátom az alakját. Kiértem a tisztás szélére és elkezdtem befelé menni. Amikor középre értem megtorpantam és körbefordultam. Mozgást érzékeltem a szemem sarkából, arra fordultam mire az a valami nekiugrott a lábamnak, és meg léptem volna de elbotlottam és hanyatt vágódtam. Az a valami- ami az elszökött farkaskutya volt- elkezdte nyalogatni az arcomat és a mellkasomon ugrált és ugatott. Nevetve forgattam az arcom jobbra-balra a kutya nyelve elől aztán lelöktem magamról és felültem. Elkezdtem simogatni, mire a kutyus-Fred mert ezt találtam ki neki- hálásan csóválta a fejét.- Ki a jó kutyus Fred? Na ki ?- Erre a kutya abbahagyta a farkcsóválást és oldalra fordította a fejét.
- Mivan, nem tetszik a Fred? Pedig olyan Fredesen nézel ki- mosolyogtam az állatra. Felugatott majd kiszaladt az ölemből és a tisztás széle felé vette az irányt, majd eltűnt a fák között. Megvontam a vállam, és feltápászkodtam a földről. Elindultam a másik irányba majd eltűntem én is a fák sűrűjében. Órák hosszat sétálgattam az erdőben, a fiú után kutatva, de az szőrin-szálán eltűnt. Ha meg nem találták már biztosan hallott. Már majdnem odaérem a fámhoz, hogy végre aludhassak amikor zörgés ütötte meg a fülemet. Megtorpantam és behúzódtam egy fa mögé majd óvatosan kilestem. Körbenéztem és látszólag semmi nem változott, majd alaposabban szemügyre vettem mindent és megláttam a fiúkat, különböző helyeken rejtőzni a kunyhóm körül, pedig nekik most aludniuk kellene. Valami fémesen csillant az egyik bokor mögül, odakaptam a fejem és egy hosszú vékony pengét szorongató kezet vettem észre. A kézhez egy arc is tartozott, méghozzá a sebesült fiú arca.