8.rész

Sziasztok! Meg is hoztam a következő részt! Nagyon örülők annak az egy feliratkozónak, és kommentelőnek! Részben neki is köszönhető ez a rész, mert a kommentjétől annyira feldobódtam, hogy muszáj volt írnom még egy részt! Úgyhogy itt is van, ez a rész neked íródott Kami!A 7.rész végét átírtam , úgyhogy ha te az első változatot olvastad akkor most olvasd el megint de csak a végét, mert csak azt írtam át. Jó olvasást pipáljatok iratkozzatok fel! N* 


Elnéztem abba az irányba ahonnan a hang jött és a bokrok közül előrontott egy vaddisznó, pontosabban az a vaddisznó amelyik megkergetett. Összehúztam a szemem és úgy figyeltem az alattam zajló eseményeket. A kis csapat felugrott, és a kis vadászkutya -amit eddig nem vettem észre- ugatni kezdett majd elmenekült be a susnyásba. Bátor kutya az már biztos. A vaddisznó Bob -mert, hogy így kereszteltem el- körbe-körbe futkározott és jól megkergette a fiúkat. Volt amelyik belement a vízbe ahová Bob nem követte és egy szőke aki szintén felmászott egy fára, de a többiek meg rohangáltak. Be kellet fognom a számat , hogy a jelenet láttán ne nevessek fel. Ami nehéz volt mert egyensúlyoznom is kellet a fán hogy le ne essek, viszont nem mertem hangosan nevetni mert valamelyik éles fülű még a végén észrevesz és annak nem lenne jó vége. Bob eltűnt az erdőben, és a fiúk kezdtek egy kicsit észhez térni. Úgyhogy itt az ideje, hogy lelépjek. Felültem az ágon és odamásztam a törzséhez, majd lassan elkezdtem ereszkedni. Puhán értem földet, körbe néztem, de nagyon senki nem figyelt rám. Megfordultam és futva visszaindultam. Amikor rátértem az ismerős ösvényre, felhúztam az orromat amikor megpillantottam a fámat. Még mindig véres volt amit ideje lenne végre letakarítani. Az oldalamhoz nyúltam, kipattintottam a flaskám tetejét majd erősen koncentrálni kezdtem, megmozgattam az ujjaimat,és egy fejméretű vízgömb emelkedett a levegőbe. A kezemet a fához irányítottam gyorsan, a vízgömb neki csapódott a törzsének és lemosott róla egy kis véres részt. Örömömben hogy sikerült valamit produkálnom egy nevetéssel koronáztam. Már nyúltam az oldalamhoz majd megint a fához közelítettem a kezem de semmi nem történt. Lenéztem az oldalamra, lenyúltam és kivettem a tartójából, és fejjel lefelé fordítottam. Pár csepp víz kicsepegett a száján de semmi több. Na ez is most fogy ki. Visszaraktam a helyére és felmásztam a kunyhómhoz. Beléptem az ajtón és meg is torpantam. A fiú eltűnt és hűlt helye maradt csak. Odamentem ahol feküdnie kellene. Körbefordultam és észrevettem a hiányosságokat. Jó pár holmim eltűnt például az étel, amit nagy nehézségek árán vadásztam le, a íjam, és nyilam is. A fenébe. Megkordult a gyomrom, és eszembe jutott, hogy ma  még nem is ettem valami sokat. teljesen lefoglalt a fiú gondozása. Megfordultam és elkezdtem lemászni. Az utolsó fokoknál tartottam amikor meguntam a mászást  és leugrottam. Dühösen értem földet, majd elindultam a tó irányába. Hogy mer meglopni, azok után amiket tettem érte, segítettem rajta, ápoltam és rengeteg időmet pazaroltam rá. Ahogy közeledtem a tó felé már csaknem beesteledett. A fiúk hálózsákokban aludták körbe a kialudt tábortüzüket. Egyik sem mozdult úgyhogy óvatosan beléptem a körbe és megnéztem az arcokat. Egyik sem hasonlított a fiúra, úgyhogy készültem kimenni a kis "körükből" és szerencsémre sikerült rálépnem egy kis ágra, Ami egy reccsenéssel ketté tört a lábam alatt.Behunytam a szemem és magamban átkoztam mindent. Óvatosan felemelem a lábam és körbe fordulok. Csak az egyik fiú fordult a másik oldalára, azon kívül nem mozdult egyik sem és valószínűleg még mindig alszanak. Szép lassan elsétálok, és a tisztás felé veszem az irányt. Közben folyton a környéket kutattam a tekintetemmel hátha meglátom az alakját. Kiértem a tisztás szélére és elkezdtem befelé menni. Amikor középre értem megtorpantam és körbefordultam. Mozgást érzékeltem a szemem sarkából, arra fordultam mire az a valami nekiugrott a lábamnak, és meg léptem volna de elbotlottam és hanyatt vágódtam. Az a valami- ami az elszökött farkaskutya volt- elkezdte nyalogatni az arcomat és a mellkasomon ugrált és ugatott. Nevetve forgattam az arcom jobbra-balra a kutya nyelve elől aztán lelöktem magamról és felültem. Elkezdtem simogatni, mire a kutyus-Fred mert ezt találtam ki neki- hálásan csóválta a fejét.- Ki a jó kutyus Fred? Na ki ?- Erre a kutya abbahagyta a farkcsóválást és oldalra fordította a fejét.
- Mivan, nem tetszik a Fred? Pedig olyan Fredesen nézel ki- mosolyogtam az állatra. Felugatott majd kiszaladt az ölemből és a tisztás széle felé vette az irányt, majd eltűnt a fák között. Megvontam a vállam, és feltápászkodtam a földről. Elindultam a másik irányba majd eltűntem én is a fák sűrűjében. Órák hosszat sétálgattam az erdőben, a fiú után kutatva, de az szőrin-szálán eltűnt. Ha meg nem találták már biztosan hallott. Már majdnem odaérem a fámhoz, hogy végre aludhassak amikor zörgés ütötte meg a fülemet. Megtorpantam és behúzódtam egy fa mögé majd óvatosan kilestem. Körbenéztem és látszólag semmi nem változott, majd alaposabban szemügyre vettem mindent és megláttam a fiúkat, különböző helyeken rejtőzni a kunyhóm körül, pedig nekik most aludniuk kellene. Valami fémesen csillant az egyik bokor mögül, odakaptam a fejem és egy hosszú vékony pengét szorongató kezet vettem észre. A kézhez egy arc is tartozott, méghozzá a sebesült fiú arca.

7.rész

Sziasztok!  Tudom jó sokáig nem írtam részt, amit nagyon sajnálok, Viszont most már heti rendszerességgel hozni fogok részeket, mivel most már tudom mihez akarok kezdeni a történettel, a szereplőkkel . Úgy hogy itt is van a következő rész, remélem tetszik pipáljatok, és iratkozzatok fel! N*


Rátaláltam arra az ösvényre ami kivezet a kis tisztásra, ami tele van gyógynövényekkel. A fejemben már soroltam mi kell ahhoz a seb ne fertőződjön el. Viszont azt is tudom, hogy sürgősen találnom kell egy orvost aki segíthet rajta. Kiértem a tisztás szélére, megálltam egy pillanatra és szememmel veszély után kutattam, de miután nem találtam továbbmentem és leguggoltam. Ismerős növényt kerestem, olyat amit felismerek, de nem találtam azt amire nekem-vagyis a fiúnak- szüksége volt. Továbbsétáltam és egy ismerős növényeket pillantottam meg. Leguggoltam és elkezdtem szedegetni. A szüleim fontosnak tartották, hogy megtanuljak gyógyítani hiszen még kelleni fog. Persze erre én akkor csak legyintettem és azt mondtam dehogy. És most mégis megköszönném nekik, de leginkább anyukámnak hogy megtanította. Anyukám emlékére el fátyolosodott a tekintetem, de aztán gyorsan száműztem a gondolatot majd megráztam a fejem. Eddig is kibírtam nélkülük, a gondolataimat is sikerült másfelé terelnem, most is sikerül. Fel álltam és elindultam vissza a kunyhómhoz, és az ismeretlen fiúhoz. A tisztás szélén azonban egy bokor tövébe vetettem magam majd körbenéztem. A másik oldalon a fák tövéből emberek léptek elő. Hárman talán négyen lehettek, és valamiről beszéltek, és teljesen fel voltak fegyverkezve, kutató tekintetükből ítélve keresnek valakit. Valószínűleg a sebesült fiút. Óvatosan felálltam, majd elsettenkedtem hogy ne csapjak zajt. Mondjuk olyan távolból nem hiszem, hogy bármelyikük is észrevett volna . Rátértem az ismerős ösvényre ami a kunyhómhoz vezetett, majd felkapaszkodtam az ágakra és beléptem az ajtón. A fiú ugyanott feküdt ahol hagytam, és a szorító kötés is csillapította a vérzést valamelyest.Viszont gyanúsan fehér, és verejtékes volt a bőre. Odamentem hozzá, letérdeltem és a sarkamra ereszkedtem. Odanyúltam a kötéshez félrehúztam, hogy megnézhessem. A sebből még lassan szivárgott a vér, és ha nem látom el hamarosan akkor nagy valószínűséggel el is fertőződik. Belenyúltam a mellette lévő vizes tálba a rongyért, kicsavartam , és letöröltem az arcát, kezeit, és csupasz mellkasát. Újra kicsavartam a rongyot és a homlokára tettem. Arrébb másztam majd visszaültem a sarkamra, fogtam egy kis edényt beleraktam valamennyi növényt majd egy kanállal amennyire össze tudtam összemorzsoltam, és a végén egy kis zsírt is beleraktam így lett belőle kenőcs. Leraktam az edényt, felálltam, és tűért meg cérnáért mentem amit még a tóparti házból hoztam el ahogy sok minden mást is. Visszamentem a fiúhoz leültem a tálat odaraktam az oldala mellé. A homlokáról levettem a vizes rongyot, majd belemártottam a tálba majd megint kicsavartam de nem raktam vissza a homlokára. A kötéshez nyúltam óvatosan , és elkezdtem letekerni , amikor már majdnem letudtam róla szenvedni mert hát a hátán nem volt könnyű áthúzni mert rajta feküdt , és emelgetnem kellet, akkor a kezemért kapott. Ijedten belenéztem a szemeibe, szorítása erősebb lett a csuklómon majd teljesen elernyedt és keze vissza esett a padlóra. Kifújtam az addig bent tartott levegőt, valószínűleg újra eszméletét vesztette. Lehúztam a maradék gézt az oldaláról,  és elkezdtem letörölgetni a rászáradt vért. Amikor végeztem a tisztítással elkezdtem bekenni a kenőccsel majd kerestem egy tiszta gézt és újra elkezdtem becsavarni az oldalát. Az épp oldalára  fordítottam a fiút így az oldalán is át tudtam húzni a kötést , majd felálltam. Friss levegőre lesz szükségem,  miközben kimentem az ajtót nyitva hagytam hogy a vér szag kimenjen a kunyhómból. Már esteledett , de nem féltem hiszen az erdőnek ezen a részét már ismertem. Elfordultam a kunyhót tartó fától majd elindultam a kis tóhoz vezető kacskaringós titkos ösvényen  amit csak én ismertem. Mert hogy kettő út volt az egyik amelyiken könnyen és gyorsan el lehet oda jutni, de én a hosszabbat szeretem.Már majdnem elérem a tóhoz amikor az egyik fa mögé behúzódtam. Egy tábortűz fénye világította be a környéket és a körülötte ülő fiúk sutyorgása töltötte be a levegőt. Kinéztem a fa mögül és a négy fiút pillantottam meg akiket a tisztáson is láttam. Valamiről beszélgettek, de nem hallottam miről. Felmásztam a fára majd elhasaltam egy ágon, és ők így pont alattam beszélgettek .A tűz füstje felszállt rám, és köhöghetnékem támadt azonban egy hülye közmondás is eszembe jutott  "szépre száll a füst de bolond aki állja". Fogalmam sincs  ez hogy jutott eszembe, na mindegy. Lehajtottam a fejem és füleltem.
- Mit tegyünk? Már szinte mindenhol kerestük!-mondta egy mérges  hang. Ami egy fekete hajú fiúhoz tartozott
-Nem megyünk tovább! Majd szétválunk és úgy keressük tovább! Valahol itt kell lennie ! Szóval a terv a következő...- itt lehalkította a hangját a barna hajú fiú. Egy kicsit előrébb csúsztam, az ág vészjóslóan nyikorgott alattam. Csak el ne törjön, istenem csak el ne törjön-fohászkodtam magamban. Viszont ekkor egy éles visítás harsant és elnyomta a tűz ropogását.